A folyékony klór egy általánosan használt tisztítószer, amelyet az irritáció és egyéb kellemetlenségek elkerülése érdekében bizonyos óvintézkedésekkel kell kézbe venni. A kereskedelmi forgalomban kapható klóros fehérítő, amely folyékony formában kerül forgalomba, erősen mérgező anyag, és bár jól használható tisztításra és fertőtlenítésre, például a fürdőszobában, károsan hathat az egészségre.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen felhasználási módokat érdemes alkalmazni, és melyek azok, amelyeket kerülni kell.
A klór nagy mennyiségben megtalálható a tisztítószerekben, bár nem tiszta formában. Azonban óvatosan kell használni, mert mellékhatásokat okozhat. Az olyan helyeken, mint például a nyilvános uszodák, nagy mennyiségű klór található, míg az ivóvizünkbe mindig a szükséges és megengedett mennyiségben adagolják, hogy ne okozzon egészségkárosodást. Ha nem megfelelően használjuk, vagy ha védelem nélkül vagyunk kitéve a gáznemű formájának, az a légzőszervünkre is hatással lesz.
Az ATSDR feljegyezte, hogy a klór által okozott egészségügyi következmények és károsodások az expozíció idejétől és mennyiségétől függően változnak. Ezek a klórnak való tartós expozíció leggyakoribb hatásai:
Ez egy nagyon gyakori állapot, amely főleg a gyermekeknél szokott előfordulni. Amikor a környezetből bevitt vagy belélegzett klór a tüdőnkbe kerül, lebontja az alveolusokat (tüdőben) védő sejteket. Így megfosztja őket a védekezésüktől, és hajlamosabbá teszi őket az asztmára. Az irritáció mellett köhögéshez és légzési problémákhoz is vezethet. A gyakori panaszok között orrfolyás és zihálás is előfordulhat.
A klór erősen irritálja a nyálkahártyát. A klórral való érintkezés hatással van a torokra, és túlzott köhögést, következésképpen a légutak irritációját okozza. Úszómedencék esetében rendkívül fontos, hogy a magas klórtartalom miatt ne nyeljük le a vizet. Néhány véletlen korty nem árt, de jobb, ha vigyázunk.
Ez kapcsolódik az előző ponthoz, mint említettük, a klór irritáló hatású, és ez mellkasi fájdalmat okozhat. Nagyobb mennyiségben történő lenyelése esetén hányást, hányingert, szédülést és légzési zavarokat okozhat.
A klórral való tartós érintkezés viszketést, égést, csalánkiütésszerű foltokat és bőrpírt okozhat. Az uszodák esetében a vízbe merülés és a kiszállás után az arc meg nem mosása szem- és orrirritációt okozhat. Nem véletlen, hogy le kell fürödnünk az úszás után.

Ez egy kicsit attól is függ, hogy mennyire kerültünk vele kapcsolatba. Ha baleset történt, tanácsos azonnal intézkedni a súlyos reakció elkerülése érdekében. Ha például ráöntöttük a bőrünkre, akkor bő vízzel és semleges szappannal kell lemosni, ami meg szokta szüntetni az irritációt. Lenyelés esetén, a legjobb, ha sok vizet iszunk rá, és inkább orvoshoz fordulunk egy alapos ellenőrzésre.
Azt is vegyük figyelembe, hogy a medencében eltöltött idő után teljesen normális, ha kissé vörös a szemünk, vagy fáj az orrunk. Ha viszont köhögést, hányingert vagy légszomjat tapasztalunk, a legjobb, ha azonnal a sürgősségi osztályra megyünk, hogy alaposan kivizsgáljanak minket, és a klór okozta kiváltó okot megfelelően (és időben) kezeljék.
Ha a fürdőszobát vagy a ház többi részét fehérítőszerrel, klórral vagy ammóniával tisztítjuk, viseljünk kesztyűt, és használjunk kis mennyiségű fehérítőt, hogy ne lélegezzünk be túl sokat takarítás közben. Emellett tartsunk nyitva egy közeli ablakot, hogy a szag ne maradjon bent.
Tartsuk a tisztítószereket a gyermekek elől elzárva.
Ha olyan helyen lakunk, ahol tisztítani kell a vizet, akkor kifejezetten ehhez való tablettákat vegyünk, ne próbáljuk meg klórral kezelni. Amennyiben biztosra akarunk menni, akkor válasszuk a csapra felszerelhető szűrőket.
A medencében való tartózkodás után fontos, hogy vízzel és semleges szappannal mossuk le magunkat, hogy eltávolítsuk a bőrről a klórmaradványokat.
Ha van medencénk, igyekezzünk az ajánlott klórmennyiséget használni, hogy tisztán és jó állapotban tartsuk.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb tulajdonos klórral tisztítja a medencéjét. Ez a vegyszer elpusztítja a vízben élő mikroorganizmusokat, így kék és átlátszó vizet kapunk. Az ideális klórtartalom literenként 0,6 és 1 milligramm között mozog. Ezt úgy tudjuk kiszámolni, ha megnézzük, hogy mekkora a medence űrtartalma.
Kör alakú medencénél: sugár2 x π x mélység. Egy standart 305 x 76 centis kerek medencénél ez: 0,61 m x 0,61 m x 3,14 x 0,76 = 3,31 m3. Tehát maximum 3,31 gramm klórra lesz szükség.
A négyzet alakú medence kiszámítása valamennyivel könnyebb, mivel a hosszúságot meg kell szorozni a szélességgel és a magassággal. Ha például 260 x 170 x 60 centis medencénk van, akkor 2,65 m3-ra jön ki a szám, tehát maximum 2,65 gramm szükséges a medence tisztításához.