Gyakran csak akkor vesszük észre, hogy a medencénk vize párolog, amikor ennek már határozottan látható jelei vannak. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a medencénkben a vízszint egyre alacsonyabb, akkor már elgondolkodhatunk, hogy milyen a medencék vizének párolgási sebessége, és hogy ezt milyen tényezők befolyásolják.
A párolgás egy bizonyos mértékig természetes folyamat, de vannak jelek, melyekre érdemes odafigyelni.
Egy átlagos medence vízszintje naponta körülbelül 0,6 mm-t csökken a párolgás miatt, amit azonban számos tényező befolyásol. Ezt mi magunk is meg tudjuk mérni, egyszerűen mérjük meg a víz szintjét egy mérőszalaggal például, majd egy hét múlva tegyük meg újra. A második mérésből vonjuk le az első értékét, hogy megkapjuk, hogy mennyit is változott a vízszint. Ezzel az egyszerű becsléssel képet kaphatunk arról, hogy milyen gyorsan párolog a medence vize. Ha ez naponta több mint 0,6 milliméter, akkor problémák is lehetnek a medencével. Persze azt is vegyük figyelembe, hogy a párolgáson kívül több más módon is csökkenhet a vízszint, így például a pancsolással, a vízipisztolyozással és így tovább. Ha esik az eső, az a vízszint növekedését hozza magával, de alapvetően, ha szembetűnő vízszintcsökkenést tapasztalunk, akkor érdemes ezzel a problémával foglalkozni.
A párolgás akkor következik be, amikor a víz hőmérséklete eltér a környező levegőétől. Ezért fordulhat elő párolgás, amikor kint hideg van, a medence pedig fűtött. Ha az éjszakák hűvösek, a nappalok pedig nagyon melegek, tehát a napszakok között igen nagy hőmérséklet-különbségek tapasztalhatók, az szintén a párolgásnak kedvez. A párolgási folyamat ugyanis felgyorsul, amikor a hűvös víz nagyon meleg levegővel érintkezik.
A medencére érkező közvetlen napfény is befolyásolja a párolgást, ilyenkor ugyanis felgyorsul a párolgás. Valamint az is fontos tényező, hogy milyen a levegő párataralma. Ha száraz a levegő, akkor valószínűleg gyorsabb lesz a párolgás. Ezt az egészet úgy kell elképzelnünk, mint egy szivacsot. Ha a levegő vagy a szivacs már nedves, akkor nem fog sokkal több vizet felszívni. Ha azonban a levegő vagy a szivacs száraz, akkor nagyobb valószínűséggel szív fel minden vizet, amit talál.
Bármikor, amikor a medencét használjuk, akkor fennál az esélye, hogy víz fröccsen ki. Még akkor is, amikor óvatosan lépdelünk a medencéből kifelé, a víz a testünkön van. Ez nem nagy mennyiség, de sok kicsi sokra megy. Nem is beszélve arról, amikor valaki fejest ugrik, csobban a vízbe.
A medencében lévő különböző élményelemek szintén hozzájárulhatnak a vízveszteséghez. Például az olyan funkciók, mint a fúvókák vagy a vízesések a víz kifröccsenését okozhatják. Ráadásul ezekkel a funkciókkal a víz jobban érintkezik a levegővel, ami tovább növelheti a párolgás mértékét.
A vízveszteséget a környezeti tényezők is felgyorsíthatják. Például az erős szél kifújhat némi vizet a medencéből, vagy ha jégeső van, a jégdarabok miatt is kifröccsenhet a víz.
Összességében a párolgás normális, azonban az is előfordulhat, hogy valamiféle szivárgás miatt veszít vizet a medence. A legjobb módja annak, hogy kiderítsük, ez áll-e a háttérben az, ha hívunk egy szakembert. Ha megpróbáljuk saját magunk megoldani a problémát, mielőtt felvennénk a kapcsolatot egy szakemberrel, akkor a probléma akár súlyosbodhat is, így annak javítása sokkal költségesebbé válhat.
Számos jel van, amire odafigyelhetünk, hogy megállapítsuk, szivárog-e a medence. A leggyakoribb jel nyilván az, ha indokolatlanul csökken a vízszint. Fontos azonban szem előtt tartani azt is, hogy a vízszint csökkenése egy bizonyos mértékig normális, tehát a vízvesztés önmagában nem feltétlenül baj, kivéve, ha a szokásosnál nagyobb mértékű.
Az egyik módja annak, hogy ellenőrizzük, hogy szivárog-e a víz, a vödörteszt. Ehhez töltsünk meg egy vödröt vízzel és tegyük a medence mellé. Jelöljük meg, hogy mennyi víz van benne és tegyük ezt a medencével is. 24 óra elteltével vizsgáljuk meg, hogy mennyit csökkent a víz szintje a vödörben és a medencében. Ha nagy különbséget látunk, akkor gyanakodhatunk, hogy szivárog a víz.
Egy másik gyakori jele annak, hogy a medence szivárog, az, hogy víz van a medence örül vagy nedves foltokat látunk a kertben. Ilyenkor ellenőrizzük a medence körüli területet és a medencéhez tartozó berendezéseket is. Az is egy igen erőteljes jel, ha a vízszámlánk minden ok nélkül emelkedni kezd, ilyenkor is gyanús, hogy szivárgás van. A medence körüli törött beton, vagy a medencében lévő repedezett csempe szintén a szivárgás jele lehet. Mint ahogy az is, ha a medence vizének kémiai egyensúlya is felborul.
Érdemes tehát vizuálisan is ellenőrizni, hogy mi a helyzet a medencével. Ha szakadásokat, repedéseket látunk, ha szokatlan irányba áramlik a víz, azok mind tünetek lehetnek. Ha arra gyanakszunk, hogy szivárgás van a medencében, a legjobb, ha azonnal szakemberhez fordulunk. Olyanokhoz, akik a lehető leghamarabb meg tudják találni és meg tudják javítani a meghibásodást. A szivárgás forrását ugyanis gyakran igen nehéz megtalálni a megfelelő szakértelem vagy eszközök nélkül.
