Az úszni tanulásnak minden család számára prioritást kell élveznie. Ez egy olyan fontos készség, amely alapvető szerepet játszhat abban, hogy a picik megelőzzék a fulladást, amely a gyermekek halálozásának egyik vezető oka. Az egész családnak meg kell tanulnia úszni, hogy a vízben töltött idő biztonságos és szórakoztató legyen.
Íme néhány tipp az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiától (AAP) arra vonatkozóan, hogy mikor a legjobb elkezdeni az úszásoktatást, és mitől lesz jó az úszásoktatási program.
A gyermekek különböző ütemben fejlődnek, és nem mindenki áll készen arra, hogy ugyanabban az életkorban kezdje el az úszásoktatást. A döntés meghozatalakor figyelembe kell venni az érzelmi érettségét, fizikai fejlettségét, a képesség beli korlátait, valamint a vízben való magabiztosságának szintjét.
Az AAP a fulladás elleni további védelemként ajánlja az úszásoktatást, amelyet sok gyermek már 1 éves kortól elkezdhet.
A legújabb tanulmányok szerint a vízi túlélési készségekkel kapcsolatos tanfolyamok és az úszásoktatás csökkentheti a fulladás kockázatát az 1-4 éves gyermekeknél. Az ilyen órák remek lehetőséget nyújtanak a helyes vízbiztonsági szokások elsajátítására és az úszni tanulás előkészítésére.
A legtöbb gyermek 4 éves korára már készen áll az úszásoktatásra. Ebben a korban általában megtanulják a vízi túlélési készségeket, például a vízben való lebegést, a pedálozást és a kijutási pont megtalálását. 5-6 éves korukra a legtöbb gyerek, aki úszásoktatáson vesz részt, megtanul pár úszásnemet is. Ez segít abban, hogy a medence közelében mindenki biztonságban érezze megát. Azonban az úszásoktatás nem teszi a gyermekeket “vízbe esés biztossá”. Ettől függetlenül ugyanúgy figyelni kell rájuk.
Mindig tartsuk szem előtt, hogy az úszásoktatás csak egy a fulladás megelőzéséhez szükséges számos fontos védelmi forma közül. A legfontosabb ma is a folyamatos és koncentrált felügyelet, amikor a kicsik a medencében vagy annak közelében, illetve bármilyen vízzel érintkező felületen tartózkodnak. Az is alap, hogy a medencékhez való hozzáférést akkor is el kell zárni, amikor nincs úszásidő.
Érdemes olyan órákat és oktatókat keresni, amelyek nem csak az úszásnemekre összpontosítanak, hanem a vízben való túlélés technikáit is tartalmazzák. Minden gyermeknek meg kell tanulnia, hogyan kell visszatérni a felszínre, lebegni és kijönni a vízből. Az oktatóknak értékelniük kell a gyermekek fejlődését, és visszajelzést kell adniuk a készségszintjükről.
A programnak képzett és tapasztalt oktatókkal kell rendelkeznie. Az úszásoktatóknak képzett és tanúsított oktatóknak kell lenniük, és egy országosan akkreditált úszásoktatási tantervet kell elvégezniük. Emellett a tanórák alatt szükséges a szolgálatban lévő vízimentők jelenléte, akik rendelkeznek szív- és légzés újraélesztési (CPR), valamint elsősegélynyújtási képesítéssel.
Azonban a megfelelő oktatás mindig több munkamenetet igényel. Amint a gyerekek elkezdik az órákat, idővel folyamatos és fokozatos fejlődést kell mutatniuk a készségeikben. Ha ez a fejlődés szemmel látható, akkor érdemes folytatni a tanulást, hogy még felkészültebbek legyenek a jövőben.
A szülő tanítsa meg a helyes vízbiztonsági szokásokat a vízben vagy víz közelében. A gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy soha ne ússzanak egyedül vagy felnőtt felügyelete nélkül. Az oktatóknak meg kell tanítaniuk a gyermekeket arra, hogy mindig kérjenek engedélyt a szülőktől, az úszómesterektől vagy az úszásoktatóktól, mielőtt belépnek a medencébe vagy bármilyen vízfelületre, például egy tóba.
A szülő tanítsa meg nekik, mit kell tenniük, ha váratlanul a vízben találják magukat. Ez magában foglalja a vízi technikák gyakorlását, mint például a lebegést. Az óráknak különböző, valósághű körülményeket kell kínálniuk, mint például a vízbe esés vagy a ruhás úszás. Az idősebb gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, mit kell tenniük, ha látják, hogy másnak nehézségei vannak a vízben, és hogyan kérjenek segítséget.
Mivel nem minden úszásoktatás egyforma, ezért a szülőknek össze kell hasonlítaniuk a lehetőségeket, és ki kell választaniuk azt, amelyik a legjobban megfelel az igényeiknek. A legtöbb időt úszással töltik, vagy vannak tétlen időszakok, amelyek alatt várni kell a sorukra? Egyéni figyelmet kapnak a gyerekek? Barátságosak és tapasztaltak az oktatók? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megkönnyíthetik a választást.
A megfelelő úszásoktatásra való beiratkozás az egyike a fulladás megelőzésének. A jó oktató nemcsak úszni tanítja a piciket, hanem segít nekik, hogy ne féljenek se víztől, se a medencéktől, miközben végig rajtuk tartják a szemüket. A jó tanfolyamok során szemmel látható fejlődést kell tapasztalni, azonban ez mindig lehet egy hosszabb folyamat része. Végül, a szülőknek a megszerzett tudás ellenére is figyelniük kell a csemetéiket, amikor víz közelében vannak.