2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 19.
Nyitvatartás: Hétfő - Péntek: 8:00 - 16:00
Breadcrumb Image

Az úszás, mint mozgásforma, és annak története

Főoldal Blog Az úszás, mint mozgásforma, és annak története
20 jan 2024  /  Szerző: Prémium Medence   /   0 hozzászólás

Bátran állítható, hogy az úszás szervezetünkre gyakorolt hatása az egyik legpozitívabbnak mondható, az összes többi sportág közül. Hazánkban egészen az 1800-as évekig vissza vezethetőek az úszás gyökerei, és ez a mozgásforma napjainkban is az egyik legeredményesebbnek számít.

A kerékpározáshoz, illetve a futáshoz hasonlóan az úszás is egy állóképességi mozgásforma, mely sem korhoz, sem nemhez, sem edzettségi állapothoz nem köthető. Számtalan dologban eltér azonban az úszás a szárazföldi sportágak mozgástechnikáitól, rengeteg pozitív egészségre gyakorolt hatása miatt pedig nagyon sok esetben az úszást az orvosok is ajánlani szokták. De mégis mikor kezdett el az emberiség úszni?

Vajon mióta úsznak sportszerűen az emberek?

Feltehetőleg az úszás egy idős lehet az emberiséggel. Ezt bizonyítja legalábbis több ókorból származó lelet is, sőt azt is elmondhatjuk, hogy akkoriban az úszás lényegében az emberi műveltség fokmérőjeként is jelen volt, ennek ellenére nem volt ilyen versenyszám az ógörög olimpiákon. A rómaiak annak érdekében, hogy hódolni tudjanak hatalmas fürdőszenvedélyüknek, óriási csőhálózatokat építettek ki, úszásról szóló utalásokat pedig még a Bibliában is találhatunk. Valójában a középkorban az úszás és a fürdőzés egy erkölcstelen dolognak számított, ezek a tevékenységek pedig csak később, a 17. század körül váltak újra elfogadottá. Érdekesség, hogy Napóleon idejében a kiképzés részét képezte az is, hogy a katonáknak ruhában, fegyverrel a kezükben kellett a lehető leghalkabban úszniuk.

Maga a versenyúszás körülbelül az 1800-as évek körül kezdett elterjedni, az első német úszóklubot pedig 1837-ben hozták létre, az úszók nemzetközi szervezetét, a FINA-t (Federation Internationale de Natation de Amateur) pedig 1908-ban alapították meg. Hazánkban az úszás leginkább a török hódoltság idején vált igazán népszerűvé, hiszen ilyenkor fedezték fel a termálvizeket, ekkor a magyar termálfürdőket rengeteg utazó leírása kezdte el igazán népszerűvé tenni. Hazánkban a sportúszás kezdetét 1880-ra tehetjük, ebben az évben rendezték meg ugyanis az első úszóversenyt Siófok, illetve Balatonfüred között. Ezt követően létrehozták 1893-ban az első úszóklubot hazánkban, 1907-ben pedig a Magyar Úszó szövetség is megalakult.

Ilyen hatással van a vízben való mozgás a szervezetünkre

Az úszás egy olyan mozgásforma, melyet versenyszerűen is lehet űzni, ennek ellenére rengetegen kedvelik amolyan szabadidős tevékenységként is, ugyanis az úszás nagyon jó hatással van a szervezetünkre. Ha tehát egészségünk megőrzése céljából szeretnénk elkezdeni mozogni, akkor ez a mozgásforma ideális választás lehet számunkra. A vízben igen kicsi a sérülés, illetve a balesetek kockázata, gyógyászati célból az úszást még az orvosok is javasolni szokták, főleg azoknak a pácienseknek, akik gerinc-és mozgásszervi problémákkal szenvednek, de a túlsúlyos emberek számára a vízben való mozgás kiváló lehet akár fogyás céljából is.

A szakemberek véleménye szerint az úszás valóban az egyik leghatékonyabb mozgásformának nevezhető. A medencében, úszás közben a szervezetünk oxigénfelvétele és oxigénfelhasználása egyensúlyban van, így az úszás hatására javulni tud a szív és a tüdő teljesítőképessége, emellett ez a mozgásforma rendkívül jó hatással van a keringésre is. Az úszás kíméli az ízületeket, hiszen ebben a közegben csökken a testre nehezedő súly felhajtóereje.

Ennek tudható be az is, hogy medencében jóval aktívabb mozgást is el tudunk végezni, olyan intenzívet, melyet nagy valószínűséggel a szárazföldön nem is bírnánk. Emellett az úszás kiválóan fejleszti a koordinációs képességet is.

Egyre többen döntenek a saját kerti medence mellett

Napjainkban egyre több családi ház kertjében láthatunk medencét, van, aki beruház egy hatalmas méretekkel rendelkező úszómedencére, míg mások inkább a kisebb, pihenésre, és fürdőzésre való változatokat preferálják. Természetesen mivel egy nagyobb beruházásról beszélünk, több tényezőt is figyelembe kell vennünk mielőtt eldöntenénk azt, hogy számunkra melyik medence lenne az ideális választás.

Első lépésben meg kell néznünk (pontosabban le kell mérnünk) azt, hogy mégis mekkora hely áll a rendelkezésünkre, majd végig kell gondolnunk azt is, hogy számunkra milyen pluszfunkciók szükségesek egy medence esetében. Hazánkban a négyzet, a kerek, az ovális, illetve a téglalap alakú medencék a legnépszerűbbek. Fürdőzéshez a gyerekek számára inkább a kerek, és az ovális változat lehet ideális, míg úszáshoz értelemszerűen a legjobb, ha a téglalap formát válasszuk.

Alapvetően meg tudunk különböztetni kétféle medencetípust: Léteznek ugyanis a feszített, illetve a süllyesztett víztükrű medencék. A legnagyobb eltérés a két típus között az, hogy míg a feszített víztükrű medencék teljesen fel vannak töltve, addig a süllyesztett víztükrű medencék vízszintje kicsit alacsonyabban, a medence szélétől számítva olyan 15 centiméterrel vannak lejjebb.

Általában a feszített változatok kerülnek többe, ugyanis ennél a típusnál jóval nagyobb gépészeti térre van szükség. Magyarországon, ha medenceépítésről van szó, akkor általában az emberek a süllyesztett víztükrű medencéket szokták preferálni, melynek mérete 1,5 méter, tényleges mélysége pedig 135 centiméter.