Rengeteg ember tagadja, azonban az éghajlatváltozás igenis létezik, és minél több idő telik el, annál biztosabban érezzük a jelenlétét. Ma már senkit sem lepnek meg a váratlan időjárási jelenségek, például nagy viharok, hurrikánok, ahogy az olvadó jég, az aszály és a szélsőséges hőmérsékletek sem.
Az idei tél és tavasz nagyon csapadékszegény volt, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb a víz a folyóinkban, a víztározókban és a tavakban. Ettől függetlenül sok házban van saját medence, ami első ránézésre igazi vízkidobásnak tűnhet.
Van egy “közhiedelem”, miszerint néhány évente érdemes kiüríteni és megújítani a medence vizét. Ez nem igaz. A megfelelő vegyszerek használata esetén a medence vize évekig karbantartható. Nem mondhatjuk, hogy soha nem kell leengedni, de csak nagyon ritkán, néhány kertben akár egy évtizedet is kibír. Ez azonban mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem használhatunk klórtablettákat vagy granulált klórt.
Ha klórtablettákat használunk, triklór-izocianursavat adunk a medencéhez, ami a tablettákban nagyobb számmal fordul elő. Az izocianursav nem tűnik el a párolgással a medencéből, és nem is fogy el, ehelyett mindig a vízben marad. Csak úgy tudunk megszabadulni tőle, ha az egész vizet leengedjük és újratöltjük. Az izocianursav 50 ppm-től kezdődően jelentősen csökkenti a klór hatását. Csak a példa kedvéért érdemes megjegyezni, hogy 70-100 ppm-től a legtöbb országban bezárják a nyilvános uszodákat.
Ha valaki kizárólag tablettákat használ, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy az első évben túl fogja lépni az 50-70 ppm-et. Ez attól függ, hogy hány tablettát használtunk. Mivel 50 ppm-től a klórnak gyengébb a hatása, 50-70 ppm-nél már algák jelenhetnek meg, vagy baktériumok szaporodhatnak el. A második évben a szám eléri a 100-150 ppm-et. Ezen a ponton elég valószínű, hogy algás vagy baktériumos epizódok jelentkeznek, mivel a klórnak szinte semmi hatása sincs, amelyeket a szuperklórozással talán elkerülhetünk, és újra tiszta (de egészségtelen) vízhez juthatunk.
A harmadik évben 150 ppm fölé, sőt, talán 200-250 ppm fölé is emelkednek az értékek. Ezen a ponton előbb-utóbb algák és baktériumok fognak megjelenni, mivel a klórt az izocianursav teljesen megkötötte, valamint ekkor jön el a vízcsere pillanata is.
Ha el akarjuk kerülni ezt a problémát, akkor folyékony klórt kell használnunk, ami azt jelenti, hogy mindennap foglalkoznunk kell a medencével. Amennyiben nem szeretnénk napi szinten öntögetni a klórt, akkor még mindig választhatjuk a különböző adagoló berendezéseket, vagy éppen megvásárolhatjuk a brómot, amely nem tartalmaz triklór-izocianursavat, bár valamennyivel drágább megoldás.
A legtöbben úgy gondolják, hogy ha a vízzel télen nem törődnek, akkor kárba vész. De ez nem így van, még akkor is megmenthetjük a helyzetet, ha tavasszal zöld vizet találunk a medencében. Természetesen a víznek ideális esetben télen is jól karbantartottnak kell lennie. Ilyenkor a napnak kevés a sugárzása, és sokkal kevesebb klórt kell használnunk. Ha folyékony klóradagolónk van, akkor egy 50 m3-es medence télen legfeljebb 20-30 liter klórt fogyaszt. Emellett gondoskodhatunk a napi szűrésről is, ami a hidegebb hónapok alatt napi 1,5 óra működést jelent. Emellett érdemes a medencét letakarni, hogy megakadályozzuk a párolgást.
Ha van sóklórozó berendezésünk, azt télen nem használhatjuk. A klórozó készülék a 13 fok alatti vízhőmérsékleten károsodik, úgyhogy ne kísérletezzünk vele. Ebben az esetben folyékony klórt adhatunk a vízhez (soha nem tablettát, mint fentebb említettük). Javasoljuk, hogy hetente, vagy legalább kéthetente adjuk hozzá a megfelelő mennyiséget, és mindig figyeljük az esetleges zöldülést. Ha az algák megjelennek, akkor érdemes a heti adagolásra váltani. Egy olyan elem, mint a víz, elengedhetetlen a medencénk használatához, de a létezésünkhöz is, ezért gondoskodnunk kell róla.
Ahogy La web de las piscinas megfogalmazta, ne ürítsük ki a medence vizét. Sokáig a medencetulajdonosok nagy része úgy gondolta, hogy minden úszási szezonban célszerű leengedni a vizet, azonban erre nincs szükség.
Használjunk olyan kezelőrendszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a vizet hosszabb ideig tökéletes állapotban tarthassuk. Az úszómedencék vízkezelő rendszerei igen fejlettek, és sok közülük nagymértékben hozzájárul a vegyszerfogyasztás csökkentéséhez, a víz minőségének javításához és a víz élettartamának meghosszabbításához.
A medence lefedése lehetővé teszi a párolgás miatti vízveszteség csökkentését, és elkerüljük az esetleges szennyeződéseket és a baleseteket.
Tartsuk tisztán a medencét. A víz tisztán tartása növeli a használat időtartamát, amit ma már különböző elektromos berendezésekkel is kombinálhatunk, hogy minél kevesebb időt kelljen eltöltenünk a takarítással és a karbantartással.
Lehet, hogy országszerte egyre súlyosabb az aszály, de attól, hogy saját medencénk van, még nem kell rosszul éreznünk magunkat. A megfelelő lépésekkel mi is hozzájárulunk a vízmegtakarításhoz.
